A globális felmelegedés lassítása érdekében sok fejlett és fejlődő ország vállalta, hogy 2050-re eléri a nulla nettó kibocsátást, ezért a karbonsemlegesítés érdekében világszerte különböző karbonadó- és kvótarendszereket vezetnek be, hogy kompenzálják a nagyvállalatok és a különböző iparágak által terjesztett szennyezést.
Miért fontos a karbonsemlegesítés?
A karbonsemlegesítés az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az emberiség valaha szembesült. Nem kevesebbre van szükség, mint termelésünk, fogyasztásunk és mozgásunk teljes átalakítására.
Az energiaszektor az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának háromnegyedéért felel, és ez a kulcs az éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerüléséhez. A karbonsemlegesítés, azaz a szennyező szén-, gáz- és olajtüzelésű energia megújuló forrásokból, például szél- vagy napenergiából származó energiával való helyettesítése drámaian csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást.
Milyen lépéseket tesznek a karbonsemlegesítés ellen a világ országai?
Európai Unió
Az EU vezetői 2015-ben új célokat jelöltek ki és fogadtak el a karbonsemlegesség eléréséért, illetve a globális felmelegedés mérsékléséért.
A Párizsi Megállapodás a globális felmelegedés korlátozására irányuló cselekvési tervet tartalmazza, melyben a tagállamok vállalták, hogy a kibocsátásuk csökkentését célzó átfogó nemzeti éghajlat-politikai cselekvési tervet készítenek, amelyet 5 évente közzétesznek azért, hogy:
a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szintre, mindössze 1,5°C-ra mérsékeljék
a kibocsátásokat az 1990-es szinthez képest 2030-ra legalább 55%-kal csökkentsék
2050-re elérjék a teljes karbonsemlegességet, azaz a nettó nulla kibocsátást
A dán parlament a közelmúltban jóváhagyta az új társasági karbonadót, amely a legmagasabb Európában. Dánia kitűzte azt az ambiciózus célt is, hogy 2030-ra 70%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, az 1990-es szinthez képest.
Az EU ETS a világ legnagyobb, több ágazatot átfogó kibocsátáskereskedelmi rendszere, ami 11 ezer erőművet és ipari üzemet foglal magába a tagállamokban, valamint az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben.
Az ETS-rendszerben bizonyos szennyező anyagok kibocsátásának jogát maximálisan korlátozzák, és a vállalatok az övezeten belül kereskedhetnek a kibocsátási egységekkel.
Kína
Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója 2021-ben elindította a világ legnagyobb szén-dioxid-piacát, ami háromszor akkora, mint az Európai Unióé. A kibocsátáskereskedelmi rendszerük elsősorban a szén- és gáztüzelésű erőműveket foglalja magába, de a tervek szerint hamarosan a nehéziparral és a feldolgozóiparral is kiegészíthetik a rendszert. Ez pedig több kibocsátást fedne le, mint a világ többi szén-dioxid-piaca együttvéve.
Kína 2030-ra tűzte ki a kibocsátási csúcsot, és 2060-ra ígéri a teljes karbonsemlegesség elérését.
Amerikai Egyesült Államok
Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, ennek ellenére az országban jelenleg nincs nemzeti szintű karbonadó. De több állam, köztük Kalifornia, Oregon, Washington, Hawaii, Pennsylvania és Massachusetts, olyan szén-dioxid-árazási rendszert vezetett be, amely a területükön belüli kibocsátást fedezi. Biden elnök ígéretet tett arra, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentik a kibocsátást, és 2050-re elérik a nettó nullát.
India
India a világ szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából 7%-át adja, ezzel Kína és az Egyesült Államok után a harmadik legmagasabb szén-dioxid-kibocsátó ország a világon. Indiában közvetlenül nem adóztatják meg a szén-dioxid-kibocsátást, de 2010 óta van érvényben egyfajta karbonadó az importált és a hazai termelésű szénre. Az ország villamosenergia-termeléséhez használt eszközök több mint felét ugyanis szén hajtja.
Az Emissions Gap Report 2022-es kiadása szerint a jelenleg érvényben lévő politikai irányvonalak a század végére 2,8°C-os hőmérséklet-emelkedést jeleznek. A jelenlegi kormányzati vállalások végrehajtása mellett is 2,4-2,6°C-os hőmérséklet-emelkedésre számíthatunk a század végére, ezért sürgősen az egész rendszerre kiterjedő átalakításra van szükség a karbonsemlegesség elérése és a felmelegedés ütemének lassítása érdekében.
Minden lépés számít, ezért egyéni és céges szinten is tenni kell a globális felmelegedés és a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében. Például faültetéssel és a megújuló energiaforrások használatára való átállással.
Ha szeretné felmérni vállalata környezeti hatását, vagy szeretne többet tenni azért, hogy tömegesen és tartósan megköthessük a szén-dioxidot, vegye fel velünk a kapcsolatot, és dolgozzuk ki együtt, hogyan védhetjük meg az őshonos erdőket a fakitermeléstől, illetve hogyan segíthetünk a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Ne Bántsd az Erdőt - Hearts in Green projekt
Hatékony vállalat zöldítés, karbonsemlegesítés lépésről-lépésre
Comments